Autóbérlés során sem mentesülhetünk a közlekedési bírságok megfizetése alól. Akit gyorshajtással, vagy más szabályszegéssel lefényképeznek, azt akkor is utoléri a rendőrségi csekk, ha nem ő a kocsi üzemben tartója.
Közlekedési szabálysértési bírságok
Magyarországon három különböző büntetést is kaphatunk közlekedési szabálysértésért: a rendőr kiszabhat helyszíni bírságot, tehet szabálysértési feljelentést és az eset vonhat maga után azonnal közigazgatási eljárást is. Melyik mit jelent és melyik fenyegethet autóbérlés során?
Helyszíni bírságot olyan szabálysértések esetén lehet kiszabni, ahol ezt törvény külön megengedi. Ha a vétség elkövetője a bírságolás tényét tudomásul veszi, felelősségét elismeri, a bírság összegét elfogadja, akkor a rendőr helyszíni bírságot szabhat ki rá. Korábban ezt a helyszínen kellett befizetni is. Ma a rendőr már nem vehet át pénzt, hacsak nincs lehetőség azonnali bankkártyás fizetésre. A rendőr ilyenkor csekket ad, amit 30 napon belül kell befizetni.
Ha a megbüntetett autós a helyszíni bírságot nem akarja elfogadni, vagy akár csak annak összegét vitatja, akkor a rendőr feljelentést tesz. A rendőrség ilyenkor szabálysértési eljárást indít. Az esetek többségében, ha az autós ezt a megoldást választja, akkor végeredményként kétszer akkora bírságra számíthat. Ahol a helyszíni bírság 50-150 ezer, ott a szabálysértési eljárás utáni bírság már 70-150 ezer forintra rúg. A bírság összege akkor is megemelkedik, ha a szabálysértő azt nem fizeti be határidőre. (A különböző szabálysértési eljárások részleteit az itt olvasható szabálysértési törvény írja le).
Autóbérlés során a közigazgatási bírságot nem a tulajdonos fizeti
Az autósok számára a legkomolyabb fenyegetést ma a közigazgatási eljárás alá tartozó szabálysértések jelentik. A rendőrség az utóbbi években leginkább ezekre koncentrál, s nem is nagyon foglalkozik a többi szabályszegés lefülelésével. Hogy miért, az egyszerű: egy helyszíni bírsághoz tetten érés kell, a tetten éréshez pedig az utak szélén posztoló, járőröző rendőrök. A közigazgatási bírságok kiszabásához pedig nem kell más, mint a fixen telepített traffipaxok, melyek felismerik a szabályszegést, rendszám alapján azonosítják az autót és már megy is a csekk a tulajdonosnak.
A közigazgatási eljárás legfőbb tulajdonsága, hogy nem érdekes, ki az elkövető. Erre mondják, hogy az objektív felelősség alá tartozik. „El lett követve” valami. Ilyen például a gyorshajtás. Ha egy túl gyors autót lefényképeznek az úton, a rendőrséget nem érdekli ma már, hogy ki volt a sofőr. Nem lehet kibújni a bírság alól azzal, hogy „nem én vezettem”. Nem baj, ha nincs meg a sofőr, akkor az üzemben tartó fizet. Ő a felelős mindenért, ami az autóval történik. Csak akkor nem ő állja a bírságot, ha írásos igazolása van arról, hogy nem ő vezette az autót (pl. kölcsönzési szerződés, vagy feljelentés, hogy ellopták az autót).
Közigazgatási eljárást olyan esetben lehet indítani, ha ezt az objektív felelősséget rá lehet húzni az esetre. Egy piros lámpán való áthaladás ugyanúgy lefényképezhető, mint a gyorshajtás. Ma ebbe a körbe a következők tartoznak:
• járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzései
• gyorshajtás
• autópálya leállósávjának használata
• vasúti átjárón való szabálytalan áthaladás
• várakozási és megállási szabályok megsértése
• a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megsértése
• behajtási tilalomra vonatkozó szabályok megsértése
• biztonsági öv bekötése.
Ezekben az esetekben tehát nem fontos, hogy ki követte el. A fotó bizonyítja, hogy az autó tilosban várakozott, vagy behajtott az egyirányú utcába, vagy korlátozott forgalmú övezetbe. Csak egy fotó és már megy is a csekk a kocsi üzemben tartójának. Ettől kezdve az ő felelőssége annak bizonyítása, hogy esetleg nem ő vezette az autót.
Autóbérlés során a bérlő esetleg azt is gondolhatja, hogy ez már nem rá tartozik, hiszen a csekk majd az üzemben tartónak érkezik. Mire a rendőrség kiküldi a csekket, addigra ő már rég nem lesz kapcsolatban az autókölcsönző céggel. Talán külföldi állampolgár, aki már nem is lesz Magyarországon.
Az autókölcsönzőnek át kell adnia az adatokat a rendőrségnek
Csakhogy az autókölcsönző hitelt érdemlő bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy az eset időpontjában nem a tulajdonos vezette az autót. Ott a bérleti szerződés, amit s bérlő aláírt. A bérlő ebben a szerződésben vállalja, hogy a használat során bekövetkezendő károk őt terhelik (kivéve a kocsi meghibásodásából eredő károkat). Magyarul: a bérlő a szerződésben vállalja, hogy ha gyorshajtás miatt megbüntetik, akkor őt terheli a büntetés. Nem lehet elbújni előle. Az autókölcsönző ugyanis át fogja adni a rendőrségnek a bérleti szerződésbe foglalt adatokat, hiszen igazolnia kell, hogy ki vezette az autót.
Ma már az sem mentesít senkit sem a bírságok megfizetése alól, hogy az illetőnek nincs magyarországi lakóhelye. Az Európai Unión belül ugyanúgy behajtják a magyar rendőrségi bírságokat, mintha az adott országban történt volna a szabályszegés. Lehet ,hogy ez nem lesz gyors, s majd csak 4-5 hónap múlva ér el a csekke a francia vagy német lakcímmel rendelkező egykori bérlőhöz. De sajnos az is biztos, hogy akkor már nem csak a 30-60 ezer forintos magyar bírságot kell kifizetni, hanem a büntetés behajtásáéban részt vevő cégek közvetítői díját is, ami az eredeti összeg többszöröse is lehet. Egy 100 eurós magyar bírság költsége a 4-500 eurót is elérheti, mire Berlinben vagy Párizsban befolyik az összeg.
A legfontosabb tehát, hogy az autóbérlés során is ügyeljünk a sebességre, az elsőbbségre és más előírásokra. Senkit sem mentesít a közlekedési szabályok betartása alól, hogy nem a saját autóját vezeti, hanem az autóbérlés kényelmét igyekszik kipróbálni.
