Magyarországon még az autópályán sem lehetünk biztosak abban, hogy nem ugrik be egy szarvas az autó elé. Mi történik, ha egy sofőr nagy sebesség mellett elgázol egy vadat? Fizet-e a biztosító, vagy a balesetet szenvedő sofőrnek vajon még a bérelt autóban esett kárt is meg kell térítenie?
A vaddal ütköző sofőr legtöbbször nagyon is jól tudja, hogy csak magára számíthat. Ha a járműben esett károkra el is ér némi kártérítést, ahhoz csak hosszas egyezkedés, pereskedés után juthat hozzá.
A kötelező felelősségbiztosítás terhére csak olyan balesetek után fizet a biztosító, melyet közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott. Vadgázolás esetén szó sincs másik autóról. Nincs a balesetnek olyan résztvevője, akinek lenne erre a célra szolgáló felelősségbiztosítása. Ezért a vadgázolás nem számít közúti balesetnek. Ez akkor is fontos, ha valaki megsérül, kórházban kell ápolni, kiesik a munkából, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ilyenkor sincs olyan kötelező felelősségbiztosítás, mely fedezné ezeket a költségeket. Ezért jó, ha a sofőrnek van (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) külön balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casconak van ilyen kiegészítője is.
A törvények sem egyértelműek a vadgázolással kapcsolatban. Mit jelent mindez? Vadgázolás esetén az autós követelheti a járműben esett saját kára megtérítését, a vadásztársaság pedig a vad eszmei értékének a kifizetését. Vagy megindul az egyezkedés kettőjük között, s az jut hozzá magasabb összegű kártérítéshez, aki bizonyítani tudja majd saját igazát, azaz a másik nagyobb felelősségét.
Vaddal való ütközés esetén soha nincs automatikus felelősség. Azért nehezek az ilyen ügyek, mert mindig a körülmények aprólékos vizsgálata dönti el, hogy ki a felelős, kinek kell viselnie az ütközés kárát. Felelős lehet a sofőr, a vadásztársaság, de még az út kezelője is.
A járművezető felelősségét az növeli, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Ha túl gyorsan hajtott annak ellenére, hogy tábla jelezte a vadveszélyt az adott útszakaszon.
Fontos megemlíteni egy tévhitet a vadveszély jelzésével kapcsolatban. A tábla nem azt jelenti, hogy ha jelzik a vadveszélyt, akkor nem jár a sofőrnek kártérítés! Viszont abban az esetben a vadásztársaság már hivatkozhat arra, hogy ők eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek, s a járművezető hibája, ha azt nem vette figyelembe. A felelősség máris az autóvezetőre tolódik.
A járművezető hibája lehet a gyorshajtás, a figyelmeztető tábla figyelmen kívül hagyása. Megnézhetik a baleset idején érvényes látási viszonyokat, vagy azt, hogy a sofőr milyen állapotban lehetett a baleset idején. Nem volt-e fáradt, fogyasztott-e alkoholt.
Mi a teendő vadgázolás esetén?
Ha a gázolás bekövetkezett, mindenképpen rendőrt kell hívni. Azért is, mert ő fogja majd értesíteni az illetékes vadásztársaságot, meg azért is, hogy a gázolás minden körülménye hitelesen, fotókkal dokumentált legyen. Minden részlet fontos! A gázolásról alapos jegyzőkönyvet kell felvenni. Számít az is, hogy a vad melyik oldalról ugrott az autó elé! Gyakori, hogy az út két oldala két külön vadásztársasághoz tartozik, így egyáltalán nem mindegy, melyikükhöz kerül az ügy.
Az elgázolt állatot csak a vadásztársaság viheti el a helyszínről! Ha valakinek esetleg eszébe jutna, hogy az elgázolt állat húsából jó kis vadpörkölt lehet estére, jobb, ha tudja, hogy ez lopásnak minősül. Az állat a vadásztársaság tulajdona, akkor is, ha elpusztult.
Gyakori, hogy a súlyosan sérült állat elhagyja a helyszínt, s pár száz méterrel arrébb pusztul el. Ilyenkor meg kell próbálni felkutatni, mert maga az állat is fontos bizonyítéka az esetnek. Vad nélkül nem bizonyítható a vadgázolás.
A kárt 30 napon belül kell bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell annak nagyságát. Valószínű, hogy a társaság nem fog szó nélkül fizetni, s mindent el fognak követni, hogy mentesüljenek a kártérítés alól. Ilyenkor fontos a helyszínen felvett rendőri jegyzőkönyv, ami pontosan rögzíti a körülményeket, az autón esett sérüléseket, a gázolás pontos helyét, s azt is, hogy a sofőr nem volt ittas és a szabályoknak megfelelően vezetett. Ha a balesetnek van szemtanúja, fontos az ő emlékeit is jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvhöz helyszíni fotókat is kell készíttetni. Érdemes jól körülnézni: említettük, hogy még az is számíthat, ha a baleset helye környékén a közúthoz túl közel van a vadetető.
Az autósnak bíróság előtt kell bizonyítani a vadásztársaság felelősségét. Ha sikerül, kaphat kártérítést. Ha a bizonyítás nem sikerül, akkor senki nem fizet senkinek – ez a veszélyes üzemek találkozásának már említett szabálya. Az autós maga viseli a kocsiban esett kárt, a vadászok pedig elkönyvelik az elhullott vad értékét.
A Casco erre is fizet
Bérautóinkon kivétel nélkül van érvényes casco biztosítás. A legegyszerűbb ennek terhére rendezni a kártérítést. A casco akkor is fizet, ha a vadásztársaság a felelős. Ilyenkor a biztosító előbb megtéríti a kárt, majd a vadásztársaságon megpróbálja behajtani az összeget.
